„A magány felemészt. Vajon lehetek egyszer még boldog? Érezni, hogy mindenki elhagyott, hogy egyedül vagy, este a hideg, téli erdőben. A hold az egyetlen aki megért. Megérti, hogy a szerelem rég elhagyott. De mégis egyedül vagyok. Hiába a telihold, a csillagok. Már nem érzem, hogy figyelnek. Már szinte el is felejtettem milyen volt embernek lenni. A sors kegyetlen. Lehetek még valaha boldog?Olyan nagy kérés ez?”
Remény
„Ha már nem bírod, ha már legszívesebben feladnád. Küzdj, harcolj! Hiszen a remény a legutolsó ami megmarad. Csupán csak meg kell találni. Hogy hol van? Nézz magadba, és megtudod. A szíved a kulcs. Ott a remény, a szeretet, a fájdalom, az öröm, a düh, a szenvedés. Ha már minden elveszet, és a reményt se találod, keresd, ő csak elbúj egy biztonságos helyre. Kitart, és örökké megmarad, ha vigyázol rá. Az egyetlen parancsszó a döntés. Úgy mozog. A remény , a sors. Milyen hasonló. Egybefűződik, összetart. A jövő millió lehetőséget rejt. Ezer út amin dönthetsz. Melyiket választod? Hallgass a szívedre, akkor a remény megmarad. Örökre! „
Kínzó szerelem
A szerelem fáj,
A szerelem elviselhetetlen.
Néha úgy érzed, hogy szétszaggat,
Megöl, majd darabokra tép.
Eléget, és kínok között perzsel a pokolban.
Kitartás
„A fájdalom úgy járta át a testem, mintha rám öntöttek volna egy vödör jeget. Elviselhetetlen volt. Bárcsak meghalnék, ne léteznék. Talán akkor nyugodtan élhetnének akiket annyira szeretek. Nem adhatom fel. Soha. Ha kell örökké el kell viselnem ezt a rettentő fájdalmat.”
A jó és a rossz egyensúlya
„Az öröm egy parányi része az életnek. De legyen az egy pillanat, emlékezni fogunk rá. A jó, és a rossz egyensúlya fontos. Ha csak jó történne velünk meglepődnénk mennyire örülnénk egy kis rossznak. Ha viszont csak rossz dolgok történnek, annak az egyetlen pillanat örömnek ami átjárja a tested annyira örülsz, hogy ha utána ez rémálommá változik, te akkor is emlékszel rá, és ez ..ez boldoggá tesz.”
Halhatatlan szerelem
„Nem is tudom mi lenne velem nélküled. Soha ne hagyj el. Maradj mellettem örökkön örökké. Ígérd meg! Esküdj meg, hogy velem leszel a halál után is. Ha csak egy pillanatra is eltávolodnánk egymástól belehalnék. Földöntúli amit érzek irántad. Te vagy a legfontosabb személy az életemben. Elszakadni tőled kész kínszenvedés lenne. Ha pedig elhagynál, a szívem ezer egymillió darabra törne. Napokat, heteket, majd hónapokat töltenék sírva, búskomoran. Nem mosolyognék, soha többé nem lennék már boldog, hisz az életem mit sem érne ha te nem lennél benne. Fájna. Elviselhetetlen lenne az a fájdalom amit átélnék akkor. Ezért esküdj meg, ígérd meg, hogy örökké együtt leszünk. Bármi áron! „
Hiányzol
„Hiányzik az édes mosolyod, ami még a legesősebb napokat is megtöltötte napsütéssel. A borzos aranyszőke hajad, ami szinte mindig vizes volt a sok szörfözéstől. Hiányzik édes illatod, a finom menta amit mindennap éreztem rajtad. Örömmel bújtam karjaidba. Hiányzik gyengéd, és simogató ölelésed, és édes csókod ajkaimra. És ha már nem is vagy itt , én mindig szeretni foglak. Soha nem felejtelek el. A szívemben tovább élsz. Tudom ,hogy ha már nem is látlak ,mindig itt leszem velem.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése